"Tanulj meg mosolyogni. A mosolyban mágikus erő rejlik. Amíg az ember mosolyog, képes tovább küzdeni. És aki harcol, az győzhet."
Bevezető
A legutóbbi Mortal Kombat XL kiváló játék és teljes pompájában tündököl. Ahogy megszokhattuk, hamarosan jön egy újabb rész, ezért arra gondoltam, hogy végigszaladok a 26+ éves történeten. Elképesztő messzire jutott ez a sorozat pár évtized alatt. A csapat aki a frencsájzt létrehozta négy fővel indult. Két programozó, egy előadó és egy tervező. Az ihlet Jean-Claude Van Damme: Véres játék (Bloodsport 1988) c. filméből ered. Sajnos Mr. Van Dame nem ért rá egy közös projektre, de ha már készen állt a róla mintázott Johnny Cage, mi lenne ha belecsapnánk?!
Mortal Kombat (1992):
1992-ben a Midway bevágta első verekedős gépeit (arcade) az Észak-Amerikában található játéktermekbe, majd egy éven belül
érkeztek konzolra és Európába is a véres adaptációk. A játékban digitalizálták a harcművészeket és a színészeket (sprite-okat használva). Igazi mozgásokat rögzítettek és egy utólagos árnyék hozzáadásával érdekes küzdőterekbe illesztették a felvételt, ez reális látványt adott. Nem volt teljesen új koncepció, mert a Pit Fighter és még pár más cím is ezt a technikát használta. Ami kiemelte a játékot a szürke tömegből, az a vér… ami sérüléskor fröccsent mindenhová. Emiatt az egyik legerőszakosabb játék lett abban az időben. Egy tapasztalt felnőttet is megráz az összhatás és a trükkösen, bizonyos kombinációkkal előhozható “befejezés” a Fatality. A kritikusok csodálták, de elkerülhetetlenül ismerté vált a gyilkosság megalázó dicsőítéséről is. Noha az olyan játékok, mint a Mortal Kombat, a [Doom és a Night Trap felnőtt közönség számára készültek, döntően nem volt (nincs) törvény, amely megakadályozná a fiatalokat, hogy hozzájussanak ezekhez a címekhez. Így sok vitát váltott ki világszerte. Hamarosan az ESRB (Entertainment Software Ratings Board) „szórakoztató szoftvereket minősítő tanács” megszületett és osztályozni kezdett. A gyermekek számára illegálissá vált a játék és egyfajta Morális Pánik zeng azóta is az erőszakos programokkal kapcsolatban. A család és társadalom felelősségét jótékony homályba burkoltja a kis szürke korhatár jelölés a csomagolás sarkán. Mit értek el? A butított Nintendo változatot kevesebben vásárolták, míg a Megadrive-os MK rekordokat döntögetett. Igaz abban a változatban a hang hatások is jobbak (köszönhetően a kiváló hang chipnek). A játék evolúcióija töretlen és mai napig tömegeket mozgat.
érkeztek konzolra és Európába is a véres adaptációk. A játékban digitalizálták a harcművészeket és a színészeket (sprite-okat használva). Igazi mozgásokat rögzítettek és egy utólagos árnyék hozzáadásával érdekes küzdőterekbe illesztették a felvételt, ez reális látványt adott. Nem volt teljesen új koncepció, mert a Pit Fighter és még pár más cím is ezt a technikát használta. Ami kiemelte a játékot a szürke tömegből, az a vér… ami sérüléskor fröccsent mindenhová. Emiatt az egyik legerőszakosabb játék lett abban az időben. Egy tapasztalt felnőttet is megráz az összhatás és a trükkösen, bizonyos kombinációkkal előhozható “befejezés” a Fatality. A kritikusok csodálták, de elkerülhetetlenül ismerté vált a gyilkosság megalázó dicsőítéséről is. Noha az olyan játékok, mint a Mortal Kombat, a [Doom és a Night Trap felnőtt közönség számára készültek, döntően nem volt (nincs) törvény, amely megakadályozná a fiatalokat, hogy hozzájussanak ezekhez a címekhez. Így sok vitát váltott ki világszerte. Hamarosan az ESRB (Entertainment Software Ratings Board) „szórakoztató szoftvereket minősítő tanács” megszületett és osztályozni kezdett. A gyermekek számára illegálissá vált a játék és egyfajta Morális Pánik zeng azóta is az erőszakos programokkal kapcsolatban. A család és társadalom felelősségét jótékony homályba burkoltja a kis szürke korhatár jelölés a csomagolás sarkán. Mit értek el? A butított Nintendo változatot kevesebben vásárolták, míg a Megadrive-os MK rekordokat döntögetett. Igaz abban a változatban a hang hatások is jobbak (köszönhetően a kiváló hang chipnek). A játék evolúcióija töretlen és mai napig tömegeket mozgat.
Mortal Kombat II (1993):
A folytatás ötlete az volt, hogy minden legyen jobb és több. Minden karaktert áthoztak az első részből, vannak újabb szereplők, egyben többféle kivégzés és mozdulat került beépítésre. Minden karakter két kivégzést tudott, de volt, ahol a környezet is felhasználható az ellenség elpusztítására. Új szereplő például Reptile, az első rész titkos ellenfele. Továbbra is vannak titkos karakterek, mint Jade, Smoke és Noob Siabot, amelyek az alkotók Ed Boon és John Tobias digitális alakjai. A Mortal Kombat II mindent megtett, hogy a folytatásnak nagyobb és jobb híre legyen. Sikeresen!
Mortal Kombat 3 / Ultimate / Trilogy (1995):
Amikor először kijött az MK3, hiányzott néhány főszereplő, mint például Scorpion és Reptile, és ez volt az egyetlen játék a sorozatban, amikor nem választható a Villám Isten Raiden. Frissítették a játékot az Ultimate Mortal Kombat 3 formájában, amely több karaktert tartalmazott, és először harcolhattunk Jade-ként, és Ermac is elérhetővé vált a. A sorozat rajongóit megosztotta a cím, mert szokatlan újdonságokat hozott, például a futás gomb és a bonyolultabbnak ható kombó mechanika. Végülis korábban ilyen nem volt a MK játékokban. De rosszabb lett? Nem! Megváltozott a stratégia a kombó rendszer hozzáadásával és meg volt annak is a szerepe, hogy mit használj és mikor. Ez az utolsó Mortal Kombat játék, ami 2D-ben játszódott.
Mortal Kombat 4 / Gold (1997):
A Mortal Kombat 4 volt az első olyan MK, amely a 3D modellekkel és környezete miatt teljesen 3D-s lett, így a küzdelmek és kivégzések még látványosabbá váltak. Ez ismét nyilvános felháborodást okozott, mivel ezt a játékot is szabadon engedélyezték a játéktermekben. Sajnos addig piszkálták őket, hogy ez volt az utolsó arcade cím, így innentől már csak az otthoni konzolokra összpontosított a csapat. A Mortal Kombat 4 játékmenet olyan, mint a Mortal Kombat 3, de 3D-ben, olyan kiegészítésekkel, mint az arénában szétszórt fegyver- és tárgyhasználat.
Mortal Kombat Special Forces (2000):
Az első olyan szárnycsapás, amikor a verekedős játékból próbáltak akció / kaland elemek hozzáadásával valami különlegesebbet készíteni. A program PlayStation-re jelent meg. Sonya és Jax főszereplésével, 3D-ben pompázott, fegyverhasználattal megspékelve, de a kamerakezelés és az akció a fentiek miatt szokatlan volt.
MK Mythologies Sub Zero (2002)
A Midway srácok egy kis szünetet tartottak és egy N64 új konzolán egy harcos történetét szerették volna bemutatni. Ez az elszúrt kalandjáték lett Sub Zero – érdekesnek sem nevezhető – története. Ez a játék a sorozatban a legrosszabb Mortal Kombatnak számít a szörnyű irányítás és gagyi grafika miatt. Maga a játékmenet lett elszúrva. 2005-ig nem is volt több kalandjáték próbálkozásuk.
-3.jpg)
Mortal Kombat: Deadly Alliance (2002):
Az új évezredben új játékkal tértek vissza a Halálos Szövetség-gel, melyet a PS2-en, az Xbox-on és a Gamecube-ban adtak ki. Ez a játék nagyszerű volt; a 3D-elemek javítva lettek és az akkori generációban megállta a helyét. Úgy döntöttek, hogy az egyetlen halálos kivégzésre térnek vissza, ezek szörnyűek voltak, mármint gusztustalanok és véresek, ahogy kell. Ezúttal nagyobb figyelmet szenteltek a történetnek a hozzáadott előzményekkel és egy dedikált sztori móddal, ahol végigvezetik a játékost a történeten, és megpróbálják megállítani a Quan Chi és Shang Tsung által létrehozott Szövetséget. Ezúttal minden karakter kétféle harcművészettel rendelkezik, amelyek között játék közben lehetett váltani. Érdekes ötlet volt, mivel kombinálhatóvá vált az eltérő mozgás a kombókban és a fegyverekben is.
Mortal Kombat: Deception / Unchained (2004):
Ugyanolyan motorral futott, mint az előző rész, de néhány új grafikai elemmel és karakterrel egészítették ki. Ilyen visszatérő régi arcok, például Baraka és Liu Kang, de zombi formában. Javították a Konquest módot, mert ezúttal teljeskörűen felfedezhetőek azok a birodalmak, melyekről csak a karakterek leírásában olvashattunk. Együttműködhetsz a helyiek és a felbukkanó szereplők karakterével. Sokak kedvence volt a maga stílusával, karaktereivel és javított grafikájával. A játéknak két halálos kivégzése volt. Hozzáadott elem volt a Hara-kiri, amely lehetőséget adott arra, hogy öngyilkosságot kövessen el a vesztésre álló fél. A Deception egyszerűsített (Unchained) változata megjelent PSP-re
Mortal Kombat: Shaolin Monks (2005):
A Midway srácok még egy gyomrost kaptak az akció-kaland-műfajban, pedig ezúttal rendben volt a játék. Gondolj erre a részre úgy, mintha a God of War stílusa beférkőzne az MK univerzumba, de két játékos együttműködve is végigjátszhatja. Ikonikus kivégzések, szokásos brutalitások amit rengeteg ellenségen végre lehet hajtani… egyszerre több karaktert is megölhetsz. A játék története a Mortal Kombat II eseményei alatt megy végbe, így a Túlvilág és Shao Kahn felé vezető úton halad. Ez a játék nagyon nehéz, akárcsak a God of War Hard fokozaton. [ HANGULATA ] van.
Mortal Kombat: Armageddon (2006):
Az Xbox 360 bevezetését követő egy év elteltével egy Mortal Kombat játékra számítunk, de a Midway még egy dobást akart PS2-re és a régi Xbox-ra (nincs Gamecube ezúttal), ezért úgy döntöttek, hogy minden egyes Mortal Kombat szereplőt összekötnek a végső harcban, amely a Végítéletet igyekezett megállítani. Mivel ebben a játékban rengeteg a karakter és egyedi harcos is készíthető, nagyon komplex verekedős anyag lett. Visszatérő a Konquest mód, ami korrekt iparosmunka, van benne egy vidám, de bizarr gokart játék, amolyan Mario Kart és online játék. 2011-ig nem látunk hasonló Mortal Kombat címmet. Így van, nem számolom bele a listába a Mortal Kombat Vs DC-t.
Mortal Kombat (2011):
Miután kissé csalódottak voltak a kritikusok a Mortal Kombat Vs DC Universe gyermekbarát megközelítése miatt, a Netherrealms (eredeti tagokkal), úgy döntöttek, hogy a sorozat újraindul az Xbox 360-on és a PS3-n a Mortal Kombat nevű játékkal. Ez hozta vissza a klasszikus 2D-harcok stílusát, lassított kínzásokkal és szokásos kivégzésekkel, immár minőségi Unreal motor szavatolja a “finom” részleteket. A hírneve és részletessége miatt Ausztráliában, Németországban és Dél-Koreában betiltották. A történet az MK-univerzum első három játékában zajlik, mert Raiden megfordítja az időt, amikor a világ az Armageddon szélén áll, így ez egy nagyszerű és izgalmas cselekménnyel bizonyította, hogy a sorozat újraindult.
Mortal Kombat X / XL (2015):
Megérkeztünk az utolsó részhez, 25 évvel a történet indulása után ízig-vérig MK címet kaptunk. Az erőszakot csontropogtató röntgen-mozdulatokkal vizualizálják, a tovább csiszolt unreal engine kihasználja a PS4 és az Xbox One előnyeit. Úgy tűnik, hogy nagyszerűen összpontosítottak a történetre és az online módra egy online háborúval. Utóbbiban csatlakozhatsz különböző frakciókhoz, és meghatározható, hogy ki győzedelmeskedjen a küzdelemben, amelyet a játékosok nyertek csapatban.
Mortal Kombat (2019):
Mire számíthatunk az új részben? Remélem továbbra is a klasszikus formulákhoz nyúlnak vissza. A frencsájz kritikusai és a [ rajongói ] erről álmodoznak.
Összegezve
- A Mortal Kombat X 2015. április 14-én lett bemutatva kiadva és jellemzően 2-4 évente érkeznek az új epizódok…
- A klasszikus 2D részeknek mai napig lelkes rajongó tábor készíti a folytatásait
- Ilyen a Szilágyi Gábor féle [ M.U.G.E.N. ] és a Mortal Kombat [ Projekt ]
Ajánló
