Mit kell tudni a memória bővítésről?

A rendszerünk sebességének egyik legfontosabb egysége a memória.

Ahhoz hogy memóriát (továbbiakban RAM-ot) bővíts a laptopban // számítógépben, tudnod kell, hogy az alaplap pontosan milyen típusú, mennyiségű és teljesítményű RAM-ot tud kezelni.

Típus kiderítése

• megnézed a használati utasítást
• kiemeled a gépből a ram egységet, leolvasod az adatokat
• szakemberre bízzod a dolgot, a kisüléseket elkerülendő 😉
• próba szerencse 😉
• vagy utána jársz az adatoknak:
• szériaszám alapján, a gyártó memory support (memória támogatás) listájából

Kritérium

• RAM TÍPUS

DDR-SDRAM, DDR2-SDRAM vagy DDR3-SDRAM, régebbi gépekben EDO, Laptopokban DDR3L, SDR-SDRAM és LPDDR például. De jelölhetik a RAM típusát úgy is hogy PC, PC2 vagy PC3. A PC = DDR-t jelent a PC2 DDR2- t a PC3 pedig DDR3-at A számítógép csak egy típussal kompatibilis, a többit fizikailag sem képes fogadni a kialakított foglalat eltérő szabványai miatt.

ECC vagy non-ECC? Az ECC memória az írás, olvasás során történő hibákat képes javítani, gondoskodva arról hogy az adatátvitel mindég hibamentes legyen. Többnyire csak szerver gépekben használják, ezért előfordulhat hogy a mi számítógépünk nem is képes ECC memóriát kezelni. Ha nem vagyunk biztosak benne, non-ECC-t vásároljunk.

• RAM ÓRAJEL

Ezt is két módon jelölhetik akár típust.

DDR2-800. Ez azt jelenti hogy a modul DDR2 típusú és 800MHz az órajele.

PC2-5300, ami azt jelenti hogy DDR2 típusú és 667MHz az órajele.

• FONTOS

A memória órajele ne legyen alacsonyabb mint az alaplap leírásában megadott kompatibilis érték, mert előfordulhat hogy nem fog működni. Az nem baj ha magasabb a memória órajele mert a RAM képes viszább kapcsolni, ha az alaplap úgy kívánja.

Fölfelé azonban csak [ tuning ] -al mehetnénk, amitől ez a leírás eltekint.

Figyelembe kell venni hogy a Windows x86 operációs rendszer maximum 3.5GB RAM-ot tud kezelni, ha több mint 4GB RAM-ra szeretnénk dolgozni 64bit-es Windows operációs rendszerre (x64) lesz szükség. Linux alapú rendszerek esetében 8GB felett van szükségünk 64bit-es rendszerre, a 32bit-es Linux rendszer 8GB RAM-ot is tud kezelni.

Az alaplap típus

is befolyásolja hogy maximum mennyi RAM-ot képes befogadni, régi gépek között előfordul hogy 8GB RAM-nál többet nem tud kezelni, hiába rakunk bele többet, nem fogja látni 4GB felett. Ezt a kézikönyvéből deríthetjük ki, ha az nincs, akkor próba szerencse.

Párban bővítés

csak így lesz hatékony a memória kezelés. Ha nem párban bővítjük a ramokat mondjuk 2x2GB mellé berakunk egy 1 GB-os modult akkor elveszíthetjük a dual channel, azaz dupla csatornás memória kezelést és teljesítmény növekedés helyett csökkenést fogunk tapasztalni. A dual channel memória kezelés során 2 modult egyszerre lehet írni és olvasni (ebből adódik a magasabb névleges órajel) ám ha páratlan számú vagy eltérő órajelű a memória modul, akkor a memóriákat csak egyenként külön-külön lehet írni és olvasni ami lassabb sebességet eredményez, függetlenül a memória mennyiségétől.

Egyes munkaállomások (pl xeon) és i7 – i9 konfigurációk esetén már három csatornás memória vezérlés áll rendelkezésre. Az ilyen eszközökben a RAM-ot hármasával ajánlott bővíteni. 3*1, 3*2, 3*4. Valamint érdemes azt is figyelembe venni a modulok párosításánál hogy azonosak legyenek. Ha nem azonosak a modulok, előfordulhat hogy nem képesek együtt működni de ha mégis, nem feltétlenül lesznek hatékonyak. A legjobb ha a párban behelyezett modulok azonosak.

Memória bővítés és a dual channel előnye minden platformon számottevő