Bevezető

Rengeteg a kérdés a virtuális valóságról:

– Valójában milyen?

– Hogyan működik?  Mi a különbség a gyártók modelljei között?

És a legfontosabb:

Mi történik, ha elkészül az igazi VR?

Mindenki számára elérhető lesz. Akár a [ Ready Player One ] mocsok világában, ahol a nem is távoli jövőben ez az egyetlen kiút a pöcegödörből. Visszakanyarodva érdemes azzal a céggel kezdeni, melynek köszönhető ma már létezik egy komoly “új generációs” VR szabványt fejlesztő cég:

Az oculus.

Palmer Lucky és  “segítője” John Carmack. Az a John Carmack, aki [ kidolgozta ] az úttörő (First-person-shooter, továbbiakban) FPS játékműfaj technológiáját, azaz a belső nézetes lövöldözős játékok ma ismert generációjának alapjait. Kettőjük munkájának köszönhető az eddig legélvezhetőbb VR megoldás, a:

HMD (Head Mounted Display)

Az oculus Rift első fejlesztői változata (dev kit), másnéven a DK1. Ebből még nem került piacra kimondottan vásárlók számára készült példány. Igaz az ebaynek köszönhetően magán kézbe került néhány.

Itt még külön kamera figyelte az ember fejének mozgását és kezdetleges (hányingert okozó) technológiaként tartjuk számon, melyet megjelenésekor a doom 3 támogatott igazán (BFG Edition).

Napjainkban még mindig csak egy maroknyi HMD típus elérhető. Olyanok, melyek az első generációs koncepcióra épülnek. Ezekből a legelterjedtebb az a opció, mikor egy telefonnal működtetik a VR nagy részét.. ez bekorlátozza a megjelenítést és különböző hardver/szoftver limitációkba fut.

Ilyen technológiával és remek marketinggel – háttérrel rendelkezik Samsung VR. Természetesen már a legújabb Android fő verzió is támogatni kezdte a VR képességeket (Google Daydream), ez egy amolyan építsd magad (diy) kartondobozos megoldásként indult. Ahogy várható volt, bármi amibe a google belefog, arannyá változik. A neten elérhető hajtogatós kartonok ára az égbe szökött.

Ezt követően már YouTube-on is elérhetőek 360° műsorok. A felvételre vonatkozóan meg kell említeni a a Google Jump szoftverét, melyben nem kisebb a cél, mint a 360 vidó rögzítés támogatása. Ezzel valós 3D felvételek készülhetnek 16 kamera összehangolt működésének köszönhetően.

A Sony fejlesztése, a project Morpheus az első, kimondottan játék konzolhoz készített “headset”. Specifikációjából látható, hogy a legfőbb hangsúlyt az élmény csiszolására (120 Hz frissítés) helyezték, ami előnyt kovácsolhat a grafika részletességével szemben. A Microsoft egy egészen más aspektusát fogja meg a VR-nek. Ez a kiterjesztett valóság, más néven: HOLOLENS.